Witch Hunt videók

Mivel múltkor úgy rájuk pörögtem, elkezdtem velük levelezni. Azóta csak még mélyebbre süllyedtem. Sajnos európai turnét nem terveznek, de az énekes srác a nyarat európában tölti, azt még nem tudja hol, de utazgatni fog meg múzeumokat nézegetni. Vagány. Igazából csak azért írom, hogy valami béna indokkal összegyűjthessem a kedvenc Witch Hunt videóim egy posztba. Egyszer majd jobb lesz visszanézni, mint a hülyeségeim visszaolvasni, talán.

Twenty-Five. Most ez a kedvenc számom tőlük, meg a kedvenc videóim is.


In a Free Land, Husker Dü cover. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Ászok, hogy ilyen király bandától dolgoznak fel, az egyik legjobb dalukat ráadásul.


Ha már feldolgozások, akkor Rudimentary Peni - Cosmetic Plague. Valami kis szobában nyomják, ami ad az egésznek egyféle punkos bájt is. Zseniális.


Feldolgozás #3. Bikini Kill - White Boy Mondjuk ezt a videót már belerejtettem az előző postba. "It's hard to talk with your dick in my mouth"


Egy ritka dal (myspaceükön mondjuk fent van) Említettem volt, ez talán a legdallamosabb számuk. Punk by Numbers, kétszer.




Shades of Grey, ettől lettem 'witch huntos'.


Silence.


Ez is volt már, de a végére pont illik.:


Plusz extrának, egy másik kedvencemmel a kibaszottzseniális Leftöver Crackkel énekli Nicole az Infestedet. Stza wh pólóban nyomja természetesen. BADASS


Van még biztos pár fasza videó, de csak a legjobbak fértek be ide. Úgyis csak ezeket nézem.

Witch Hunt, Nyár..

Már megint rájöttem, hogy valószínűleg ők a kedvenc zenekarom. Épp arról fantáziálok, milyen király lenne, ha egy EP-n lenne a Wall, Shades of Grey, Burning Bridges to Nowhere és a Twenty-five. Mondjuk ráadásként a Bikini Kill feldolgozás amit pesten is játszottak. Mert ez tényleg a legjava. Épp most keresek valami európai disztrót, ahol még beszerezhetem a hiányzó "új" majd egy éves LP-t. Jellotól drágább a posta, mint a lemez. -Amúgy mostanában együtt is játszottak vele- Aztán ha több pénzem lesz, talán a lemezek színeire is ráállok, bár sosem gondolkodtam ilyesmiben, de náluk még talán ez is előfordulhat. Szerencsére van egy lista, hogy mikor mit adtak ki, milyen színben és példányszámban. Innen tudom, hogy a lila To What End? splittel mázlim van.
Remélem minél előbb visszajönnek, csak most Tapolcára és persze nálam alszanak, a szobámban meg nyomhatnának még egy koncertet. A végül nem megjelent fanzinem elejére is őket tettem volna, egy ideig gondolkodtam is, hogy a fasza borító miatt csak ki kéne adni.

Ha már említettem az új lemezt:
Bevallom elsőre nem nagyon éreztem semmit, igazából nem is voltam olyan hangulatban. Reméltem, hogy a Wall féle számok felé hajlanak, de aztán utólag örülök, hogy nem. Elég lehúzós ez a lemez, imádom hallgatni sörrel sötétben egyedül, fejhallgatóval (mint most), vagy éppen este hazafelé buszon. Az nagyon jó, mikor a buszon tök sötét van, még az a halványzöld lámpa sem ég, amikor még a mellettem lévőt sem látom. Na akkor a legkirályabb őket hallgatni. Imádom a hamisnak tűnő dallamaikat egy-egy darálás után. Az egész tök profi, mégis olyan kis lelkes, mint egy banda, amiben minden tagnak ez az első zenekara, vagy valami ilyesmi. Szóval amikor van mögötte valami. Annak külön örülök, hogy a régebben (nem túl jó) dobos Rob már átvette a frontember szerepet gitárral, mert baromi jó témákat vág a ritmusgitár mögé, meg a hangját is bírom, főleg a csajok mellett. A záró és egyben címadó szám már-már annyira dallamos, hogy a barátnőm 2009 kedvenc számának választotta, pedig nincs annyira benne a punk szcénában, csak amennyire én kínzom vele. De azért hízik a májam. Igaz van egy dallamosabb daluk, ami szintén nagyon király, a Punk by Numbers, ami a To What End?-es spliten van, a lemezjátszóm legtöbbet játszott dala a Minus Apes - Concrete Spirit mellett, amiről amúgy van egy jó sztorim. (azon kívül. hogy ez a legtöbb sör után vásárolt és egyik kedvenc kislemezem) Annyit róla, hogy az egész tapolcai teszkó hallhatta egyszer. Vissza a Witch Hunthoz, akik amúgy nem ismerik ezt a Misfits dalt: Szerintem vagy leszarja vagy imádja őket az ember. Jó, mondjuk tuti van aki aranyosnak tartja a csajokat, a zenét meg "nem rossznak", őket is meg lehet érteni, szövegvilágban vannak sokkal jobb bandák is, nekem mégis ők, akik érzésben a legtöbbet teszik bele, legalábbis ami nekem átjön. Itt is tudnék mondjuk egy-két jobb dalt mondani, magyart főleg, de ha választanom kell kedvenc zenekart, hát a Witch Hunt lesz az.
Huh, mennyi szart összeírtam. Szóval aki teheti hallgassa meg őket, vagy aki nem bírja, de volt olyan részeg hogy megvette az új LP-t, én megveszem tőle.

Írós kedvemben vagyok, de tavaly mintha jobb ötletem lettek volna, őszintén szólva ez zavar. Aminek most ürülök: Idén is lesz balatonos, biciklis, parton alvós túránk augusztusban. Közben koncertek, az egyiket megint mi csináljuk, hasonló arcokkal mint tavaly, vagy legalább azoknak a legjavával. A Ninpulatorst valószinüleg nagyon élvezni fogom. Itt is van egy jó sztorim. Egy középkorú fickó mellett utaztam a buszon. Valakit felhívott, hogy felvették az új munkahelyre, ez élete legjobb napja. Pörköltszaga volt. Ezek után hallgattam meg Ninpulators demóját a buszon. (sokszor egymás után) Olyan jól esett, mint fejfájásra vagy gondokra a hideg sör. Ez a vagányság lenyűgözött. Mintha Viktorka egy lépéssel az emberiség felett járna full pucéran és odahugyozna mindenhova. Az egész olyan közvetlen, hogy nem lehet nem szeretni. A Rákosit már sokszor láttam, természetesen az is fenomenális lesz, kijöhetnének amúgy már valami új anyaggal. A Fuseism-et tegnap hallgattam szarrá, jó lesz ez. Vagyis kíváncsi vagyok milyen élőben. Lesz ami lesz.

What the hell is going on?

Plan Beer / PFA turné beszámoló

Nos, idén sem volt kérdéses, kikkel osztjuk meg a kisbuszt egy európai turné erejéig, naná, hogy a PFA-val. 6 nap, 7 ország, 6 koncert, kb. 3400km:

Veszprém / Holiday: A szokásosnál -csütörtök lévén- kevesebb nézőszám, kisebb hangulat. Itt játszottunk mondjuk a legjobb bandákkal, afterparty szokásos királyság. Reggel búcsúzkodás, indulás Tapolcára bepakolni a cuccokat, aztán pedig irány Bécs.

Bécs / EKH: Innen valahogy mintha kinéztek volna minket, nem voltunk eléggé militáns crusty arcok vagy nem tudom. Olyan jól sem teljesítettünk mondjuk, de maga a hely fasza volt, az EKH-t egyszer meg kell nézni. Terasz atom, másnap még jó időnk is volt hozzá. hogy kint legyünk. Este páran lementünk valami afterpartyba, ahol skarpretter és hasonló zenék szóltak plusz ingyen volt a sör, de semmi sem történt, szóval egy idő után felhúztam aludni. Amúgy a legjobb az EKH-ban a band room. Másnap reggel tusolás (lehet ezért néztek ki? :-), nyomtunk pár pfa/planbeer "graffitit", meg próbáltunk egy anti kapitalistásat is sablonnal, de az nem sikerült túl faszára. Kis séta a környéken, kaja/pia beszerzés, majd irány Csehország.

Jihlava / Klub Ultima: Először beijedtem, hogy ekkora klubban kell játszanunk, de aztán nem gondoltam volna, de szinte tele lett az egész. Gondolom a reggea banda vagy a Rapsöd miatt, de rajtunk meg a PFA alatt sem mentek el. Martin, a szervező csinálta nekünk a tavalyi grazi koncertet is, végre egy ismerős arc. A koncertek után egy Doom pólós srác nyomta a gameboytechnót, állat volt, annyira, hogy utána megismertettük a pálinka érzéssel, bejött neki. Egy 'see you in hell'-el elbúcsúztattam, majd olyan éjjel 3kor indultunk is Nancy-be, 870km..

Nancy / Soap Box Club: Én teleportáltam egyet, a német francia határ közelében ébredtem fel. Respect Marcinak és KZ-nak, délre odaértünk a helyhez. Kötelező fotózkodás a tanknál, majd bementünk a városba városnézésre. Mondjuk szinte minden zárva volt, azért a 'sarki szendvicsesnél' királyul bekajáltunk. Nancy amúgy egyszerű de szép város, már amennyit láttunk belőle. 3körül visszamentünk a helyre, Jerome már ott volt, megmutatta a tetőtéri szobánkat, páran tusoltak, majd egy kis sörözés/ezaz után bealvás. Azért felkeltünk a buli előtt még, hogy bepörgessük a hangulatot, ami sikerült is, nálam legalábbis verte az előző napot. A helyi banda nem volt túl jó, kb. a helyi hisztéria, a németek viszont jó arcok voltak és az elsők, (és egyetlenek) akik úgy ejtették az angolt, hogy érteni is lehet, szóval velük végre lehetett dumálni. A barátnős turnézásért meg respect. Zárásig ment a buli, szóval olyan fél 4-4 felé aludtunk be újra. 8kor kelés, pár bagett. kávé, majd indulás Párizsba.

Párizs / Le Chiquito Bar: Párizsban minden parkolóhely foglalt. Nagy nehezen találtunk a helytól kb fél kilóméterre, majd a buli előtt a helytől 100 méterre, még jó hogy a ládáink gurulnak. A klub fasza, a koncertpince jó kicsi, viszont szellőzése nincs, de ki nem szarja le, hehe. A promoter csajok elég sokat tököltek, szóval a városnézés elhalasztva másnap reggelre. Az egyik csaj körbevitt azért a környéken ilyen kis utcákban, ahol egy kocsma előtt pár szakadt durva arc odamondta nekünk, hogy "wrong way", szóval itt még nem jött elő a 'párizs érzés'. Az előzenekar eléggé büntetés volt, a punkrockot ötvözték a metállal és az oi-al egy órán keresztül. Ez alatt a turné legkirályabb kajáját ettük, mellé francia bort kaptunk. Mindig kő papír ollóval döntöttük el a sorrendet, 5ből 5ször nyertem, szóval itt is mi voltunk az elsők a 2 banda közül. 2-3 perc után lejött a tulaj, hogy legyünk halkabbak. Folytattuk ugyan úgy, majd lejött, hogy ok, akkor vége a bulinak. Ekkor a PFA még felment játszani 2 rövid dalt, majd a helyi arcok bíztatására lenyomtuk a szettünk hátralévő számait, nagyon fasza volt a hangulat. Aztán újra a PFA, már rendes szettel, ez volt kb. életem PFA (meg saját is) koncertje, a say feldolgozás ölt. Majd az előzekar kutyametál gitárosa minket követelt, szóval még lenyomtuk az rlo feldolgozást, fantasztikus volt az egész. A végén egy rögtönzött 'fuck sárközy' számmal zártunk asszem, amit a helyiek hamar megtanulták a szövegét és nem hagyták abba, hehe. Az egész buli fel van véve elejétől a végéig, videó a bejegyzés végén. Koncert után a kutyametál srác sajnos velünk tartott, meg egy részeg csöves odajött, hogy szar volt a zenénk meg üvöltötte utánunk, hogy "i have no home!!!", de szerencsére hamar leléptünk a csajok lakására. Kb. egy óra alatt találtunk parkolóhelyet, majd szomorúan láttuk: a kutyametál srác már ott van a csajnál. Egész este nyomta a 3 sor szövegét: "fuckin rock and roll, shit, you were awesome, we will play in your country, come to my squat, shit". Reggel kelés fél 8 felé, végre városnézés. Kutyametál nemhaver ide is jött velünk persze. Sokra már nem volt idő, tübingen is legalább 6-7 óra kocsival. Metrójegy ára egyenlő egy sör árával, szóval a bliccelés mellett döntöttünk. A szervező csaj mutatta, hogyan kell ketten egy jegyet használni a beléptetőkapun, majd mi megmutattuk, hogy kell az egészet átugrani a francba. Ellenőrök nincsenek, csak pofa kell hozzá. City Trainen dettó. Kötelező pár száz kép készítése a toronynál, kötelező szuvenírek vásárlása (mint a pápa arcképével ellátott óvszer). Itt már annyira le voltunk fáradva, hogy egész végig rasszista vicceket improvizáltunk a sok néger fraciára. Torony után visszabliccelés a kocsinkhoz, kocsival még diadalív-nézés, ahol a kb. 5 sávos káosz körforgalomban 3 kör után lefulladt a kocsi. Innen tovább a Champs Elysses, majd távozás Tübingenbe. Láttuk, hogy közeledik a határ, végre Németország -gondoltuk-, e helyett Belgiumba léptünk be, majd a következő ugyan ilyen meglepetés Luxemburg volt. Sajnos Tübingenből nagyon elkéstünk, de..

Tübingen / Epplehaus: ..de szerintem ez volt légkörre és szervezőkre és mint klubra nézve a legjobb hely magasan. 7 helyett fél 12-re értünk oda, a német banda már rég játszott, sőt már alszanak is. Respect nekik, hogy mégis lejöttek. Páran megvártak minket, mindenki szuper aranyos volt, itt éreztem, hogy 'szeretnek' minket, vagy legalább, hogy nem vagyunk leszarva. Zeneileg kb. itt voltunk a legjobbak, a hangulat is, amit a pár embert csinált, bejött. Utána finom kaja plusz dumálás Benjivel, aki extra jó arc. Kár, hogy innen is leléptünk 3kor, de a hazaút itt is 800-900km között volt. Itt is teleportáltam egyet, az osztrák alpokban ébredtem, egy tipikus hatalmas kamionos pihenő benzinkútnál, egy havas hegy lábánál. Elképesztően szép helyek ezek.
Idén nem volt annyira lehúzós a hazaút mint tavaly. Az utolsó 24 órában 6 országban voltunk. (francia-belgium-luxemburg-német-osztrák-magyar) Tapolcát még megbüntettük a gecigránát című számmal a főútcán, majd kipakolás, kisbuszpucolás, búcsúzkodás, hazaérés.

Már tervben van a következő.

képek itt: http://href.hu/x/c09v

Plan Beer / PFA @ Paris le chiquito bar from gabor on Vimeo.